2011. szeptember 22.

Pistike, a patikai só és a pí víz

A cím csalóka, nem a szomszéd Pistike tudásáról, a patikai só egészségességéről és a pí víz gyógyító hatásáról lesz szó. Hanem arról a jelenségről, ahogy és amiért elhisszük ezeket a dolgokat.

A gyógyszerész vagy az orvos nyilván kineveti vagy még inkább sajnálja azt, aki a pí víztől remél gyógyulást. Az élelmiszermérnök se tart a bolti sóval megvalósított titokzatos tömegmérgezéstől. De mindketten szívesen rábízzák Pistikére a blogjuk beindítását, hiszen milyen jópofa vicces-videós oldalt csinált magának is. És ezek a mai gyerekek már nagyon értik a számítógépet, a webet meg pláne. Az így készült weblap persze siralmas lesz, viszont jó eséllyel felbukkan egy webfejlesztő fórumon mint elrettentő példa. A profi weblapkészítők sose csináltatnának Pistikével weblapot, de az általa készített weblapon leírt titkos kálium sós összeesküvést és az ellene javallott patikai só fogyasztást, vagy a pí víz gyógyító hatását minden további nélkül elhiszik. Elég ha az oldalra ki van téve pár olvasói levél és máris hiteles minden. Még akkor is, ha maga a weblapkészítő is írt már ilyen olvasói levelet az általa készített oldalakra, vagy enyhébb esetben megdumálta valakivel, hogy írjon.

A fenti jelenségben nem az a lényeg, hogy ért-e Pistike a webszerkesztéshez, vagy mérgező-e a bolti só, vagy hatásos-e a pí víz. Hanem az, mennyire könnyen elhiszünk valamit, amihez nem értünk, és a hivatalos, szakértői vélemény mennyire nem számít, mennyire nem ébreszt még csak kételyt sem bennünk a dolog hihetőségét illetően. Egyszerűen hitelesítő ereje van a szemünkben annak, ha valami a hivatalos véleménnyel szembe megy, azzal ellentétes dolgot állít. Hiszen annyiszor átvertek minket a szakértők, három éve még a gyufa vásárláshoz is frankhitelt ajánlottak. Így aztán szépen kialakult a nem hivatalos szakértelemnek a piaca, ahol bármekkora marhaságot állíthatunk, nem kell igazolni, hiszen bőven lesz aki elhiszi, az meg már elég az üzlethez. Persze, akik az adott területhez értenek, ők sarlatánnak, gazembernek és csalónak fognak minket tartani, de ez nem gond, divatos kifejezéssel élve nem ők a célcsoportunk.

Na de nézzük másik oldalról. Nem lehet, hogy a szakértők tévednek, vagy netán szándékosan állítanak valótlanságot?  Ott az örök példa: a francia akadémia állásfoglalása a repülőgép megvalósíthatatlanságáról. Nyilván tévedhet a szakértő, sőt még hazudhat is, volt és lesz is példa mindkettőre bőven. Meg aztán a szakértői állítások sem azonos erejűek, ha azt mondom nem lehet a fénynél gyorsabban haladni, vagy hogy az eurozóna a következő években stabil marad, az mindkettő lehet szakértői állítás, de nem azonos az ellenőrizhetőségük és a bizonyítottságuk. A természeti törvények és gazdasági szabályszerűségek közötti skálán pedig nagyon sok fokozat van. Fontos felismerni, hogy egy állítás körülbelül hol van ezen a skálán, azaz mennyire erős az adott dologról a szakértők ismerete, mennyire ellenőrzött a tudása. És végül a nagy kérdés: kit fogadjunk el szakértőnek és mennyire higgyünk neki?

Először is be kell látnunk, mi magunk nem értünk az adott dologhoz, nem fogjuk tudni eldönteni melyik érv igaz és melyik nem, hiszen az alapvető ismereteknek is híján vagyunk a témában. Na de, ha nem tudunk a témáról szinte semmit, akkor hogy választjuk ki a téma szakértőjét, hogy különböztetjük meg a kontártól? Minél inkább közel áll a terület az egzakt tudományokhoz, annál könnyebb a dolgunk, egyszerűen el kell fogadnunk a tudomány játékszabályait. Nevezetesen az állítások bizonyításának módszertanát, az ellenőrzött és reprodukálható kísérleteket, és szakértőnek is azt fogadjuk el, aki eszerint a szabály szerint játszik. Ha nem ezt tesszük akkor semmi, de semmi támpontunk nem lesz arra, hogy mit érdemes elhinni és mit nem. Bármikor találkozhatunk ugyanis a korábbi állítások szöges ellentétével, amit legalább olyan vehemenciával és szakszerűnek tűnő érveléssel fog valaki védeni. És ezekről mi magunk ugyanúgy nem tudjuk eldönteni igaz-e vagy sem, mint a korábbiakról, még mindig nem lévén a terület szakértői. Netán a tiszta NaCl veszélyeiről fog beszélni valaki, és arról, hogy a patikai sóban a természetesnél kevesebb a kálium, és az komoly idegrendszeri problémákat okozhat, mert megbomlik a természetes Na/K arány. Vagy arról, hogy a mágneses térben kezelt víz emlékszik a mágnesezésre és a szervezetbe kerülve az abban lévő vizet is mágnesezi, ami károsíthat egyes szerveket.

Minél messzebb kerülünk a természettudományoktól, annál nehezebb a döntés és a szakértő kiválasztása. A kísérletek egyre kevésbé megismételhetőek, a szakértők véleménye is egyre ellentmondásosabb és egyre többféle. De azért általában van egy szakmai minimum, amit a szakértők többsége elfogad, ebben talán bízhatunk, a többi tényleg lutri. És hogy gondjaink fokozódjanak, a weben minden korábbinál sokkal nagyobb a lehetőség a valódi tudások, de az áltudások terjesztésére is. És gyakran az utóbbit könnyebb megtalálni.

5 megjegyzés:

  1. Jól beszél a pulykakas.

    Én speciel most az elektromos cigaretták és e-liquidek világát kutatva botlottam botrányosabbnál botrányosabb, hanyagabbnál hanyagabb, és ellenőrizhetetlennél ellenőrizhetetlenebb kijelentésekbe, gondolatokba, hozzáállásokba, és egyáltalán :-)

    De! Van megnyugtatóbb formája is a kommunikációnak. Ha ugyanazt mondja is - csak másképp; Ha ugyanazt csinálja is - csak szebben; És ugyanúgy olcsóbb a hagyományos cigarettához képest mint a másik - de a másiknál azért drágább; mindössze azért, mert nem kínai - hanem európai -, én bizony jobban hiszek neki.

    Akármilyen hülyeséget kommunikálunk is, azt tegyük hihetően: szépen, stílusosan, igazolva, bizonyítva a képviselt igazságot legjobb tudásunk szerint. Aztán döntsön a tömeg.

    De hogy mindenkinek jó legyen: Pistikének is enni kell. Meg lesz a vevőköre kishazánkban, mert mi lázadozunk az unalmas igazságok ellen, és minden lehetőséget megragadunk, hogy örökké éljünk.

    ---

    Azért nem támogatja a nagyvilág államainak többsége (99%) az elektromos cigaretta fejlesztését, mert a dohányzás** 10%-kal rövidíti meg az életet. Ezzel nagyon sok nyugdíjkifizetést spórolnak.
    Emellett felzavarná a szépen kialakult érdekek állóvizét, és gyakorlatilag újra felosztaná az össznépi vagyon egy részét.
    Ráadásul roppant mennyiségű jövedéki bevételtől szabadítaná meg a mindenkori kormányokat.

    Valamelyik csak igaz, nem? Lehet, hogy mind. Lehet hogy így igaz, ahogy van.

    Bár lenne aki bebizonyítaná az igazat. Nagyon nehéz megbízhatónak tűnő e-liquidet beszerezni.

    ** jav.

    VálaszTörlés
  2. Nem érték az e-liquid beszerzés rejtelmeihez, bár élvezettel olvastam a fórumon a kalandjaidat ez ügyben. De amit írsz az szép példa, a titokzatos tudás vonzása: ha az államok nem támogatják az adótól való elesés miatt, akkor az izgalmas és jó lehet.

    De ha ez segít a cigiről lemondani, akkor én örülök ennek a plusz kis misztikumnak, ami esetleg segít az e-ciginek.

    És egy kis javítás:

    Azért nem támogatja a nagyvilág államainak ktöbbsége (99%) az elektromos cigaretta fejlesztését, mert **a dohányzás** 10%-kal rövidíti meg az életet.
    Ugye így gondoltad? Csak a dohányzás (normál cigivel) kimaradt.

    VálaszTörlés
  3. Igen, úgy gondoltam :-) Akár ki is javíthatod.

    Egyébként nem dohányzom egy hete. Most tudni vélem, mit is szívok. Remélem igaz :-)

    VálaszTörlés
  4. Azt gondolom, hogy van (többek között) két kritérium, amire érdemes figyelni az általad vázolt helyzetekben: 1) van-e önellentmondás a rendszerben, 2) mi a viszonya a tapasztalati valósághoz.
    Hasonló gondolatok akkor merültek fel bennem, amikor egy magyarországi "fizikus" előállt valami örökmozgóval, és első hallásra nagyon meggyőző volt, fel is merült bennem, hátha igaza van... Nehéz ügy.

    VálaszTörlés
  5. Igen, igazad van. Csak sajnos még ezt a két kritériumot se tudom mindig saját kútfőből alkalmazni.

    VálaszTörlés