2013. április 21.

Windows 8, a jó, a rossz és a csúf

A Windows 8 alaposan megosztotta a számítógép-használókat. Állítólag még a hírhedten rosszul fogadott Vistánál is lassabban terjed. A G+-on is sokat vitatkoztunk róla, ki, miért szereti, vagy nem szereti. Én szeretem, de a legtöbbet támadott tulajdonságát, az új Start képernyőt én is kikapcsoltam, mert szerintem is egy rosszul átgondolt koncepció eredménye.

a jó
  • kevesebb memória használat,
  • gyorsabb működés,
  • a hardverek többségéhez vannak hozzá drájverek, hiszen legtöbbször a W7 drájverek is jók
  • Ezeket nem kell magyarázni, egy operációs rendszer legfontosabb tulajdonságai ezek.

a rossz
  • az új, Metró felület, és a Start képernyő sokaknak idegen, és a nem érintőképernyős gépeken teljesen felesleges; nagy monitoros asztali gépnél nem is érem el a monitort!
  • az új felület erőszakos, nem lehet kikapcsolni vagy visszaváltani a megszokottra; eddig mindig vissza lehetett váltani az XP megszokott Start menüjére, érthetetlen most mért nem. Ezzel a megoldással vívta ki a legnagyobb haragot a Microsoft, és ez valóban érthetetlen megoldás. A hírek szerint a nyáron érkező Windows 8.1 (blue) már megengedi majd a Start képernyő kikapcsolását.
  • A hagyományos Start menüt több külső programmal is vissza lehet állítani - én a Classic Shellt használom, tökéletes - ez tehát nem kéne gátja legyen a Windows 8 használatának, de ezek a megoldások nem igazán terjedtek el, a felhasználók vagy szenvednek egy ideig és megszokják az új módit, vagy visszaváltanak Windows 7-re.

és a csúf
Az XP egy megtervezett, átgondolt kezelőfelülettel érkezett. Lényege a programok ablakokban való futtatása, az ablakok önálló kezelhetősége, a futó programok megjelenítése a tálcán,  indításra a Start menü meg a gyorsindítás eszköztár, a háttérben futó programok ikonjai az értesítési területen. A későbbi módosítások, már a Windows 7-nél is eléggé esetlegesek voltak, többnyire a látszódjon, hogy valami változás történt elv hívhatta őket életre. A működési csúfság a kinézetre azért egyre kevésbé igaz, az XP kinézete még eléggé csúnyácska volt, a Vista már szép felületet kapott, és ezen a Windows 7 és 8 már nem rontott, igaz nem is javított.

És akkor következzen egy kis, alkalmi leltár a csúf, nem eléggé átgondolt megoldásokról.

Ezeket nem javították:

  • a Win7-től a tálcára ikonok kerülnek csak a program neve nem – rossz, a több példányban futó programokon nem látszik melyik dokumentummal dolgoznak (de vissza lehetett kapcsolni az XP stílusra);
  • a tálca alul van – rossz, a széles monitorokon oldalt sokkal nagyobb hely van, és a futó programok is kényelmesen elférnek függőlegesen egymás alatt (a rossz alapértelmezést a tálca oldalra húzásával könnyen orvosolhatjuk);
  • a beállító ablakok összevissza vannak elszórva, nincs egy egységes áttekintő felület – sok, a  beállításokat áttekintő program orvosolja ezt a bajt, baloldalt egy hierarchikus menübe rendezve a beállításokat, amiket egy nagy jobboldali áttekintő panelon mutat meg (Aida, SIW);
  • a beállító ablakokon gombokkal külön modális ablakok jönnek fel egyes beállításokhoz (nyomtató beállítások);
  • az ablakok egy része nem nagyítható, különösen fájdalmas ez, amikor sok adatot kell egy pár soros ablakban görgetve végignézni, olykor még a tételek szövege sem látszik vízszintesen sem (betűtípus választás);

És akkor jöjjenek a Windows 8 vadonatúj csúfságai:

  • az új tulajdonságoknál a tapicskálós felületet vették csak figyelembe, pedig az asztali gépeken biztos nem, de a notebookokon sem ez a kényelmes kezelés;
  • az új ablakokon nincsenek ott a kis rendszerikonok (kicsinyítés, nagyítás, kilépés), a modális ablakokat nem lehet bezárni, illetve egyszerűen a róluk való elkattintás zárja őket;
  • sok beállítás még mindig ablakban jön fel, de van ami az új módinak megfelelően egy beúszó panelon (hálózati kapcsolatok), ami szintén a róla való elkattintással záródik, gomb, ikon a bezárására nincs;
  • az új Start képernyő ugyanolyan módon épül, mint a Start menü, vagyis minden szemét belekerül, logikus csoportosítás nélkül
  • az új Start képernyő felhívása kitakarja az aktuális munkaképernyőt, megszakítva ezzel a munkafolyamatot, pedig néha kifejezetten látnom kéne azt, amivel dolgozom, hogy tudjam milyen programot akarok indítani. Ez azon túl, hogy nem ergonómikus, a teljes ablakos kezelési koncepciónak ellentmond.
  • a gyorsindítás eszköztár elhagyása az egéret használó felhasználóknak nagyon kényelmetlen, se a kereséses programindítás (mi van, ha nem tudom a program nevét?), se az asztali ikonok nem pótolják;
  • egyes ablakok teljesen elhibázottak, a mailto: hozzárendelésről egyszerűen lemaradt az egyéb programok tallózása, csak a felkínált pár programból lehet választani;
  • nagyon nehéz átlátni mik a futó programok, mert csak az aktív sarkok böködésével lehet látni milyen programok futnak, így sok program feleslegesen futhat a háttérben;
  • a Metro felületre tervezett új programokat nem használtam (gépházat kivéve), de a kevert használat esetén nagyon zavaró, hogy egyszerre az összes futó program nem látható, egy tálcán futó programra nem lehet egyből visszalépni;
  • a hagyományos asztal és a Metro felület keverése nem jól sikerült, ami azért különösen zavaró, mert a hagyományos felületű programok még sokáig használatban maradnak, sőt többségben lesznek.

Mivel minden Windows kicsit önálló életet él, nem biztos, hogy mindenkinél jelentkeznek a feni csúfságok. Én egy Windows 8 Professionalon tapasztaltam őket, ami Vista 64 Businessről lett frissítve.