2012. január 1.

A domesztikált petymeg a morénánál a földi rinya kadávere fölött kaffog

Tisztában vagyok vele, hogy a fenti állítás magyarázatra szorul, ezért megteszem. Réges-régen az egyetemisták ősszel egy hétre elmentek almát szüretelni, ami bulizás, csajozás (pasizás) szempontjából jó dolog volt, és remélem az almáskertekben sem tettünk túl nagy kárt. Mindenesetre soha olyan finom almát nem ettem, mint akkor. Esténként pedig buli vagy épp egy kis agymozgatás. A tévében akkortájt ment a Most mutasd meg című vetélkedő, ami igencsak népszerűvé tette azt a játékot, ahol a csapat egyik tagjának az ellenfél által feladott szót vagy kifejezést kellett elmutogatni a csapattársainak.

Elég jók voltunk ebben a játékban, egyszerű szavakkal nem lehetett sokra jutni, hamar elmutogatta az ellen. Ezért egyre durvább feladatok jöttek, mígnem elértünk a címben olvashatóhoz, amit én kaptam. Egy órába tellett mire elmutogattam, ezért elég jól megjegyeztem. A földi rinyát például addig nem is tudtam mi, de a feladatot feladó csapattól a mutogató kérhetett segítséget. Az egy órával persze kifutottunk az időből, de ez már amúgy is csak olyan játék befejező kibaszás volt. De a feladatot megoldottuk és ez a fontos, én meg örökre megjegyeztem ezt a mondatot és azóta azt is tudom, mi az a földi rinya.

Másik kedvenc játékunk a szóbridzs volt, mert azt remekül lehetett művelni almaszedés közben. Itt se volt piskóta az ellenfél, a szamárpad feladványt elsőre kitalálták a hátul segítségből. Szerencsére ez nem ellenünk történt. Itt az embert próbáló feladvány a lengemagyar volt. Sok próbálkozás és passzolás után a lóbálódik-e volt a nyerő segítség. Megjegyzem, mind a feladvány, mind a segítség határeset, ami a szabályosságot illeti.

Amúgy a játékok mellett a csajozásra is fordítottunk időt, esetemben immár több mint harminc éve tartó következménnyel.

(Ha valakit érdekel a szóbridzs szívesen leírom hogy kell játszani, mert igazán remek szórakozás, de sajnos kevesen ismerik.)