2011. szeptember 11.

Rangsormánia

Vannak dolgok, amik megkívánják, hogy az eredményét sorba rakással értékeljük. Ilyenek a sportversenyek, aki ott indul, az azt szeretni tudni, hanyadik lesz a versenyben, hányan jobbak és hányan rosszabbak nála. Csomó mindent meg nem azért csinálunk, hogy az eredményünket sorba rakva mérjék le. Nem ezért tanulunk meg írni, olvasni és számolni sem. És nem azért leszünk betegek vagy gyógyulunk meg, és nem azért építünk magunknak házat. Ennek ellenére hatalmas divatja van mindenfajta teljesítményt rangsorokba rendezni és azzal értékelni.
  • A magyar diákok 26. helyen vannak a PISA-rangsorban.
  • Magyarország 48. a versenyképességi ranglistán

Ismerős mondatok ugye? Naponta hallunk ilyeneket, és ha előrelépünk egy rangsorban örülünk neki, ha hátrébb csúszunk bánkódunk miatta. Na de tudjuk ténylegesen mit jelent az adott helyezés? Sokszor nem, sőt többnyire nem. A rangsormánia nagyon leegyszerűsíti és eltorzítja a tényeket. Ráadásul a helyezést jegyezzük meg, az mászik be a fejünkbe a valós adatok helyett. Azzal, hogy kikkel, mikkel állítanak rangsorba nagyon könnyű manipulálni a helyezést is, például ha a gazdaságunk rossz állapotára akarjuk irányítani a figyelmet, akkor csak az európai országokat vesszük bele a rangsorba, ha pozitív végkicsengésre vágyunk akkor a világ összes országát. Így ugyanazzal az eredménnyel könnyen lehet az utolsó negyedből az elsőbe kerülni valamiben. De ez még a kisebbik baj. A nagyobb, hogy a rangsorban elfoglalt hely szinte semmit nem jelent a vizsgálandó teljesítményre magára nézve.

A szövegértésünket vizsgálják, a vizsgálatban még húszan vesznek rész, tízen 90-100 pont közötti eredményt érnek el tízen pedig 60-70 pont közöttit. 71 és 89 ponttal is 11. helyen leszünk a rangsorban, de ugye mennyire nem mindegy, hogy 71 vagy 89 ponttal? Persze ki-ki a saját szórakoztatására kitalálhat tetszőleges sorrendeket és pontszámokat, amik rettenetesen torzítanak. Aztán a rangsor nem mutatja az eredmények szórását és hibáját sem, persze egyszeri mérésnél ez nem is számolható, de az nem azt jelenti, hogy nincs neki. Egy 100-ból 65 és 67 pontos eredmény azt jelenti, a két teljesítmény lényegében azonos. Rangsorba rakva őket az egyik akár a sorrend első harmadába, a másik az utolsó harmadába is kerülhet.

Jó lenne leszokni arról, hogy önmagában a rangsorban való helyezésből következtetéseket vonunk le és értékelünk, megítélünk dolgokat. Azt egy rangsor alapján nem lehet. Kivéve a sportversenyeket, de azokat magáért a rangsorért rendezik.